Más szemmel a Kéz a kézben Toleranciatáborról

Néhány levelet adunk közre, ami a táborélményeket írja le:

1.    Kedves ismerőseim! A héten volt lehetőségem, az Új Világ Alapítvány szervezésében egy tolerancia táborban részt venni. Ebben a táborban fogyatékossággal élő gyerekek szüleikkel, volt, aki gondozóval és a mi kis csapatunk az egészséges gyerekekkel közösen táborozhattak, és ez által ezt a hatalmas egészségbeli különbséget, és a másságot megtapasztalhattuk. Csodálatos emberekkel, hivatástudatuk legfelső fokán álló gondozókkal valamint önzetlen szervezőkkel Iren Gulicska és Katika valamint Enikő Szokolné Igaz ismerhettünk meg, és állíthatom, hogy valami most elkezdődött. Ez a tábor az országban egyedülálló volt.

A sérült gyerekek, már amelyik érzékel valamit a világból, valamint a szüleiknek is nagy örömet okozott, hogy az egészséges gyermekek ilyen pozitívan álltak az ismerkedéshez, a közös programokhoz, és magához a helyzethez. Köszönöm, hogy ott lehettünk, gyermekeink nagyon jól érezték magukat. Tudom, hogy jövőre ugyan itt, mi már várjuk! Az ilyen fajta másság, az nem elítélendő, hanem elgondolkodtató. Ezek a szülők egy édes börtönben vannak, hisz 24 órás ápolásra szorulnak sokan. Volt szülő, aki 15 év után először sétált szeged sétáló utcáján, mert ez a tábor lehetővé tette ezeknek a gyerekeknek is,hogy egy kicsit kiszabaduljanak a mindennapjaikból és máshogy,de élvezzék az életet a közös terápiás programok, foglalkozások keretein belül velünk együtt. Minden jót kívánok nekik, és köszönöm, hogy megismerhettem őket, titeket.  Pomikula Tünde

2.    Batancs Levente pedig nem győzi otthon az élményeket mesélni, lassan le kell lőni, hogy ne pörögjön. Aranyos, mert a kutyusát már tanítgatja, az anyukája meg mosolyog rajta, mert hát az ő kutyusa nem képzett,és csak bukdácsol vele. A fiaim is már a kutyánkat tanítgatják, az meg hamarosan így sokkot kap! Pomikula Tünde


3.    Én nagyon élveztem a tábort, és olyan élményekkel gazdagodtam, amire még később is emlékszek majd! 
Selmeczi Csaba

4. Szülői szemszögből:


2016. 07. 04. hétfő, 1. nap a táborban
Barnabással a délelőtt folyamán érkeztem a táborba. Könnyen megtaláltuk a szálláshelyet, ami természetesen nagyon tetszett. A közös helyiségek tágasak, kényelmesek voltak, a szobáikkal együtt. Letettem cókmókjainkat és már mentünk is fürdőzni.


A víz jó meleg volt az én kis fagyosszent Barnabásom sem fázott benne, sőt teljesen el tudott lazulni. A többi gyereket nézve, ugyanolyanok voltak, mint általában a strandokon a gyerekek. Ugráltak, lubickoltak, csapdosták a vizet, vagy csak egyszerűen úszógumival ringatóztak rajta. Mire kijöttünk a vízből és visszaértünk a táborba, már ott volt a finom ebéd. Zöldségleves, rakott krumpli és…..


Ebéd után rövid pihenő volt a suliból hozott matracokon, amik a cölöpökön álló ház alatti árnyékos helyre voltak odakészítve Berta Éva irányításával. Az idő nagyon kellemes, 28 fok körüli volt. Délután ismét medencei pancsolás vagy a medence körüli pihenés volt a program, ki melyiket választotta. Uzsonnára őszibarackot kaptak a gyerekek, amit szorgos szülői és dolgozói kezek daraboltak fel. Mint arra tévedt szülő megbizonyosodtam, tényleg nagyon finom volt a nem tudom kiáltal … kapott barack. A medencéből kijövet gyorsan elfogyott.


Majd jött a vacsora, főtt hús, meggymártás rizzsel. Vacsora után 9 fő maradt éjszakára a táborban, a többieket délután és az este folyamán hazavitték a szülők és másnap reggel hozták vissza. Vacsora után az ott alvósokat letusolták az aznapra beosztott dolgozók és önkéntesek. Ez több mint egy órát vett igénybe. Talán a legnehezebb volt felvinni a lépcsősoron a gyerekeket. Persze a napok elteltével az sem volt könnyű - az egymást váltó dolgozók számára -, hogy melyik ruhadarab kié? Mivel hiába kérték a kedves szülőket, nem tettek monogramokat a ruhákra, törölközőkre. A beszélni tudó gyerekek pedig fölismerve a helyzetet, néha megviccelték Őket.

A hangulat már az első nap folyamán nagyon jó volt. A gyerekek közül többen most voltak először távol éjszakára szüleiktől. A tusolás után volt közös mesehallgatás, majd alvás következett, ami első nap kicsit váratott magára. Az egyik gyerek (Roli) nagyon vidám volt, valamint szoknia kellett a számára teljesen új helyzetet. Sorba járta a szobákat, fel vagy lekapcsolgatta a villanyokat, társaihoz odament, Barnabáshoz is, és megosztotta velük jókedvét. Végül Berta Évának kellett közbelépni és külön elvonulva lenyugtatni.

Habár az éjszaka csendesen telt, keveset aludtam, másnap reggel túl korán volt a …

2016. 07. 05. kedd, 2. nap
Hajnal 4 óra, valami dübörgés félére ébredtem. A cölöpökre épült ház előnyei – gondoltam magamban. Düb…düb…valami rohanás féle hangok, majd nyílt az ajtó és Roli vidáman berohant, nyomában Berta Évivel, aki - mire felpattantam volna - már el is kapta és vitte ki magával. Egy-két kör, majd elcsendesedett a ház, próbáltam, de nem bírtam visszaaludni.

Hét óra után kitámolyogtam, frissen főzött kávé illata csapott meg. Tusolás, öltözködés, reggeli.
A reggeli: szalámi, felvágott, vaj, jam egységcsomagban ice teával. Barnabásnak előkészítettem a gyógyszereit, pépesítettem a reggelijét, majd ébresztés. Nagyon jó kedvel ébredt, tetszett neki az új helyzet és amint levittem a gyerekek közé, az még jobban. Habár etetés közben bealudt, de ez számunkra nem újdonság.


Reggeli után kutyaterápiás foglalkozás. A járni tudó gyerekeknek ügyességi gyakorlatok, kutyusok alatti - feletti mászások és egyéb gyakorlatok tették próbára bátorságukat. Utána a tolókocsisok számára volt kutyasimogatás. Választhattak, melyik kutyust akarják megsimogatni, Diamondot vagy Azurt, vagy akár mindkettőt.

A délelőtt folyamán jutott idő a fürdőzésre is, aminek az előző naphoz hasonlóan nagy sikere volt, mondhatni minden gyereknél. A vízben is ismerkedtünk az iskolás gyerekekkel és a velük lévő felnőttekkel, akik vállalták a gyerekek táboroztatását.

Gyorsan eljött az ebédidő, a gyerekek étvágya is jobb lett a vízben fürdőzéstől, legalábbis az én Barnabásomon észrevehető volt a változás. Az ebéd ezen a napon is nagyon finom volt, borsóleves, ragus csirke nokedlivel vagy brassói közül lehetett választani és uborkasaláta.

Ebéd után szintén kis pihenő következett a matracokon, majd Sárkány hajózás azoknak, akikre biztonsággal lehetett mentőmellényt adni. A bátraknak és a bátortalanoknak is nagy élmény volt, a parton lévők pedig drukkolhattak nekik. Külön köszönet érte nemcsak a szervezőknek, hanem a szegedi Sárkányhajó Egyesületnek is.

Uzsonnára jutott még az előző napi őszibarackból, majd volt még egy bő óra fürdőzésre vagy napozásra, miközben gyorsan telt az idő, megérkezett a vacsora.

Vacsora után ismét a gyerekek tusolása következett. Ezen az estén külön-külön mesélés volt, este pedig 10 órától csend. Itt volt a nagy lehetőség, hogy kipihenjem magam; …és nem bírtam elaludni, olvasgattam.

2016. 07. 06. Szerda, 3. nap
Barnabásnak hajnal fél kettőtől fájt a hasa. Mély álomból ébresztett. Már erősen hajnalodott, mire ismételten el tudtam aludni. Fél nyolcig ki sem nyitottam a szemeimet. Barnabást ezen a napon Magdi, az osztályfőnöke költötte. Csodálkozva és nagyon vidáman ébredt. Míg elkészítettem a pépesített reggelíjét, addig Barnit felöltöztették. Ez a kis apróságnak látszó dolog nekem sokat jelentett. Sokkal gördülékenyebb volt a reggel.

Reggeli után mentünk a közelben lévő Forrás szállóhoz, ahonnét indult a Városnéző kisvonat, ami az Auchan áruházhoz vitt minket. A gyógykocsik szállítása - amiből bőven volt sok – külön kisbusszal lett megoldva. Főként a gyerekeknek, de mondhatni az egész csapatnak nagyon tetszett a kisvonatozás. Az áruházban kedvesen fogadtak minket, külön tartózkodási helyiséget biztosítottak nekünk, ahol volt matrac, amin ki lehetett fektetni a tolókocsisokat, akinek szüksége volt rá. Ásványvízzel, üdítőkkel, gyümölcsökkel, jégkrémmel és egyéb rágcsálni valóval kínálták meg a gyerekeket. A fő program a kókuszgolyó készítés volt benn az áruházban, amit természetesen haza vihettünk a táborba. A munkafolyamat alatt több kisebb csoportra lett a társaság osztva. Az ebédeltetés itt zajlott a külön helyiségben, finom húsos-sajtos szendvics formájában. A látogatás alatt rábíztam Barnabást a gyógypedagógusaira és elmentem magamnak vásárolni. A szálláshelyre a visszaszállítás a fele csapatnak taxival történt, mivel a kisvonat csak három óra körül tudott volna értünk jönni, és némelyik gyereknek az sok lett volna.

Visszaérve a táborba sárgadinnye volt uzsonnára, Barnabást ekkor ebédeltettem, mivel az áruházban aludt és jégkrémezett. A sárgadinnye evésben az egyik dolgozó lánya, Brigi lett volna a győztes, ha versenyt csináltunk volna (aki egyébként az intézmény növendéke). Utána természetesen – nehogy felüsse fejét az unalom – mentünk fürdőzni a meleg vízbe.

Ekkor már én nem a legnagyobb lelkesedéssel készültem, de Barnabást megkérdezve, hogy akar-e fürdőzni, a kis finom jelzésével - pechemre - egyértelmű igent jelzett.

Ahogy elnéztem a gyerekeket a vízben, úgy tűnt, mintha Forgó Fanni ’előző életében’ hal lett volna, mivel úgy elvolt a vízben, mint akivel soha semmi gond nem szokott lenni. Ez új volt a számomra. Gyurika, a kis barátom nagy élvezettel spriccelte mindenkire a vizet. Flóra mint valami kis vízi tündér pancsikolt, Martin pedig ezen a napon sokáig lecövekelt a medencelépcső korlátjánál, de végül beljebb merészkedett. Janónak szintén nagyon tetszett a vízben lubickolás úszógumival.

Este vacsora előtt Barnabásnak meglepetés volt, mivel aznap volt a születésnapja. Az általános iskolás lányok megtudták tőlem a hét elején, hogy Barnabásnak szülinapja lesz a tábor ideje alatt, és mint utólag megtudtam, gyorsan elkezdtek szervezkedni a tábor szervezőjével Gulicska Irénkével. Feldíszítették az ebédlőrészt léggömbökkel és „Boldog Születésnapot!” felirattal, majd két nagy, gyertyákkal díszített csokitortával köszöntötték, amit az aznapi vacsora után (tarhonyás husi) elfogyasztott a társaság. Azt követően az iskolások mentek focizni. Az esti nyugalom biztosítása érdekében Rolit, Rékát és Gyurit, Berta Évi elvitte egy esti sétára. Fürdetés után este 10 óra körül már csend volt, csak Rolival kellett Évinek kicsit ’birkózni’, de Ő is hamar elcsendesedet. Az este folyamán a dolgozók rövid megbeszélést tartottak a társalgóban. Személyem pedig szülőként egyedül, elkezdtem az aznapi dolgokat lejegyzetelni.

2016. 07. 07. Csütörtök, 4. nap
A dübögésekből és a hangokból ítélve 4 - 5 óra tájékában ébredhetett Roli és vele együtt Berta Éva is. Először csak félálomba érzékeltem, de az idő haladtával teljesen felébredtem, nem bírtam visszaaludni, csak pihengettem.

A reggeli, a szokásos. Kilenc órától kutyaterápia, amire főként az általános iskolások mentek, mi kihagytuk aznap. Barni későn ébredt, pontosabban költeni kellett. A délelőtti program fürdőzés volt. A készülődés, várakozás alatt Barnit rábíztam Szilvire és kimentem a közeli boltba. Amikor visszaértem, már a medencénél voltak a többiek. Nem volt túl meleg az idő, de érezhető volt a napsütés ereje. Egy-két gyereket kissé meg is kapott. A városi TV dél körül ott volt, készítettek riportot, felvételeket. A gyerekek pancsolása a szokásos volt, hamar eljött az ebédidő. Raguleves és sajtos, vagy húsos tészta volt a választék. Ebéd után pihenő a matracokon. A mai napon sikerült Barnabást viszonylag hamar megetetni, így rátudtam bízni a gyógypedagógusokra és a pihenőidőben elvonultam külön napozni. A medencéhez közel voltam, így addig tartott a pihenés, míg nem jöttek a gyerekek. Barnabást a fürdőzés előtt megitattam dinnyelével, majd jöhetett a pancsikolás. Ekkorra már nekem kezdett elegem lenni a meleg vízből, de ’pechemre’ Barnabásnak nem. Ezen a délután Réka ötletére vonatozás volt a vízben, aminek nagy volt a sikere. A többi gyerek a pancsolás után dinnyézett a medencénél, ez idő alatt Barnist napoztattam egy kicsit.

Vacsorára visszamentünk a táborhelyre. Aznap este Barnit nem én vacsoráztattam, ami nagyon jól esett. Azután elvitték Őt is sétálni Rékával, Rolival és Fannival. Réka és Roli tologathatta Barnit. A mai napon az ott alvósok száma szaporodott Fannival és Janóval. Nem volt velük semmi gond. Fanni jól hallhatóan zümmögött este 11-ig, majd szünet (bealudhatott) és újból, de mivel elég monoton hangon, a többi gyereket nem zavarta. Aznap este rövid időre leültem mint táborlakó a dolgozók esti beszélgetéséhez. Nekem hiányzott, hogy éjszakára nem maradt ott rajtam kívül egy szülő sem. Napközben jó volt beszélgetni, jobban megismerni egymást, egymás életét, gondját – baját, örömét.

2016. 07. 08. Péntek, 5. nap
A tábor utolsó napján hűvös reggelre ébredtünk. Reggeli után mindenki pakolászott. Én is bepakoltam a cókmókjainkat az autóba, csak a strand cuccokat hagytam a szobába. Mire ezekkel készen lettem, egész jó idő lett. A többiek is pakolásztak, az iskola autójába is bepakolták azokat a dolgokat, amire már biztosan nem lesz szükség. A délelőtt folyamán természetesen még egy utolsó fürdőzést megejtettünk és egy közös ebéd, közös fotózás és a tábor hivatalos bezárása történt. A GEMMA vezetője Péntek Imréné Ági is meglátogatott minket több torta kíséretében. Nagyon jó volt a hangulat, volt olyan gyerek, aki még maradt volna a táborban. Az általános iskolás és a GEMMA-s csapat elköszönt egymástól, abban a reményben, hogy JÖVŐRE ÚJBÓL, UGYANITT TALÁLKOZUNK.

Köszönet
Külön köszönet az ötletért, a szervezésért, a támogatásért Gulicska Irénnek, aki mindvégig tevékenyen vett részt a táborban. Szokolné Enikőnek, aki szintén ott volt tevékenyen a táborban kutyusaival és a segítő szülőnek Selmecziné Pomikula Tündének, aki az általános iskolás gyerekeket segítette, irányította.
Természetesen köszönet a GEMMA vezetőjének Péntek Imréné Áginak, hogy támogatta a tábor létrejöttét és külön köszönet Berta Évának, aki fölvállalta és megszervezte a tábort, biztosította a háttér dolgokat és a tábor teljes ideje alatt felvállalta az irányítást, ügyeletet. S végül köszönet a dolgozóknak, akik rugalmasan és vidáman vállalták az új kihívást és serényen részt vettek benne.
Azt hiszem elmondható, hogy a kezdeményezés ötlete nem csak megvalósult, hanem igazolta magát, hogy az ép és fogyatékos gyermekek – igaz, hogy körültekintő, jó szervezéssel, sok munkával, anyagi háttér biztosításával – együtt nyaraltathatók úgy, hogy minden résztvevő jól érzi magát benne.
Köszönettel:  Surinásné Kocsis Matild  szülő

6. Ismét szülői jelzés felénk:

Fanni egy halmozottan sérült 15 éves kislány, akivel az élete első táborában vehettünk részt az ÚJ VILÁG alapítvány jóvoltából és GEMMA központ nevelői és segítői együttműködésével és felajánlásával.

Különleges és elérzékenyítő élmény volt látni, hogy a táborban lévő többi gyerekekre és felnőttekre sőt a partfürdőn nyaralókra és még a úszómesterre is mekkora hatással voltak a mi ” MÁS" gyerekeink. Az első napokban sokukban sokféle érzés kavargott mivel ezt a ”közeget, másságot „ nem igazán ismerik, és nem sűrűn látják őket. Így csoportosan meg legkevésbé.

Nagyon különleges élményekkel és hangulattal lettünk gazdagabbak ezalatt az egy hét alatt sok sok program színesítette a napokat és ezek által megélt megtapasztalások mosolyt csaltak a gyerekek és felnőttek arcára egyaránt.

A táborban az étkezés is jól megszerzett volt így egy gyomor sem korgott soha. A fő étkezéseket meleg étel formájában több választékban kapták a tábor lakói ezen kívül még rengeteg gyümölcs és nyalánkság ital volt számunkra biztosítva.

A két különleges terápiás kutya AZUR és DIAMOND szintén minden nap részesei voltak a tábori életnek. A gyerekekkel kontaktbanSzokolné Enikő által profin megszervezett terápiás foglalkozásokkal tették még színesebbé a tábor napjait. A gyerekek örömmel és szeretettel játszottak együtt a kutyusokkal és vettek részt a vetélkedőkben.

És a bátorság próbákról nem beszélve. A sárkányhajózás is ezen élmény egyik volt.

Sokuk a bizonytalanság és félelem egyvelegével ültek bele a sárkány fejű, sárkány farkú érdekes hajóba, de mikor elindult a hajó…… akkorra a boldogság, bátorság mosolya került az arcukra és büszkén úsztak, siklottak végig a Tiszán hangos kurjongatások közepette. Természetesen a vízparton is kiabálva drukkoltunk minden csapatnak. Számomra ezt látni velük együtt átélni végtelenül felemelő élmény volt. Büszke voltam rájuk!!!

A legélvezetesebb része a tábornak mindenki számara azért legfőképp fürdőzés volt a nagyon kellemes hőfokú vízben. A meleg víz a mi a gyermekeink számára nagyon fontos ellazítja, megnyugtatja őket. Mivel gyerekeink nagy része csak segítséggel mozog még a vízben is, ezért kevés mozgástól könnyebben megfázhatnak így ez a medence teljesen ideális volt számukra.

A tábor ideje alatt készült sok sok kép hűen visszatükrözi mennyire élvezték egymás társaságát a pancsolást és a programokat és mennyire tudtak örülni ezen élmény kavalkádnak.

Még szülinapi és névnapi ünneplésben is volt részünk melyen a meglepetés torták és lufik se maradtak el.

Személy szerint nekem nagy öröm volt köztük lenni és velük megélni a mindennapi kisebb nagyobb csodákat, látni ismerkedéseket a simogatásokat és huncutságukat és felszabadultságukat.

Kinyíltak a gyerekek mint gyönyörű virág…….” más „ arcukat is megláttam. Boldogok voltak egy közösségben mindenkivel……… egészséges a sérülttel EGYÜTT.

Itt döbbentem meg ismét és gondolkodtam el azon, hogy még mennyi lehetőség lehet sérült gyerekeinkben, amit felszínre lehet még hozni. És mennyire hatunk egymásra egy olyan integráció által mint amilyen ez a tábor is volt. KÉZ A KÉZBEN EGYÜTT!

Hálás vagyok Gulicska Irénnek aki felvállalta és megadta nekünk a lehetőséget, hogy velük együtt táborozzunk. Mellesleg egy karakán talpra esett, nagyon kedves, jó humorú hölgyet, szeretetteljes embert ismertem meg a személyében.

Szintén hálás szívvel köszönöm intézményünknek a GEMMA Központnak, élén a MI Ági néninknek és a Berta Évinek és az összes érintett dolgozónak kitartó és felajánlott munkáját, amivel lehetővé tették sokunk első táborozását.
Köszönettel: Horváth Anikó    szülő

Képek a táborból